|
Ha folt esik is a jellemen,
a jó modor még sokáig megmarad.
Kedves összegyültek! Ezzennel bemutatnám magamat. Fanny vagyok és ahogyan az előbb is említettem dubstep zenétől továbbra is részeg. Nem ne higgyétek azt, hogy nyomi, "robotzene" fanklub vagyok(amivel egyébként utcalány! nem értek egyet) igen én is hallgatok rockot ismerem a Nirvánát, a GNR-t(és egy fontos élmányem is hozzá kötődik) meg még vagy húszmillió klasszikus rockbandát. Hallgatok popot(bár ki nem állhatom, csak jó!) imádom az old rapet és az underground művészetet leginkább az AKPHt és a Punnay Massifot. Fogalmam sincs milyen személyiség vagyok. Vagyis inkább nem tudom meghatározni. Sokszor a rockbandás pólómat 30 fokban bakancsal viselem azonban máskor a testhez feszülő fekete ruhámban próbálom megmutatni, hogy én is vagyok valaki. Hajnalban jut eszembe festeni és igen naponta 20liter kávét is meg bírnék inni. Hogy számomra mi a kikapcsolódás? Leülni egy jó tömör kémiakönnyvvel egy csésze erős kávéval és a kedvenc dubstep számaimmal a fülemben a hideg hajnali órákban pihenni.
dubstep, eső illat, kávé, tejszínhab, underground, AKPH, Nirvana, Pink Floyd, túlságosan szerető, introvertált, filozofia, kémia, festészet, fotózás, túlságosan kötődő, nehezen felejtő, bizalmatlan, néha önbizalom hiányos, álmodozó, olykor merész,olykor nem, DIY-imádó...
"Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt."
tumblr
| |
|
"Sit down and let talk for eternity."
| |
|
Websmiss: Fanny
Nyitás: 2011. augusztus 03.
Téma: blogolás,vintage cuccok, stretstyle, fiatal egyedi tervezők bemutatása,shoppinglist, stílusfigyelő,favblogs,longboard,music styles, recipes.
Kinézet: THEME2
Tárhely: Gportál.hu
Ideális böngésző: Google Chrome (öhm. Lehet, hogy más böngészőben is megy, de halványilag lila segéd gőzöm sincs, hogy hogyan mert nem használom se az Explorert se a Firefoxot mert ürülék.)
| |
|
Könyvek, amik elolvasását ajánlom ahhoz, hogy teljesebb emberré válj:
-
Biblia
-
Daniel Goleman- Ézrelmi intelligenica
-
Aldous Huxley- Szép új világ, Az érzékelés kapui
-
George Orwell- 1984
-
Antoine de Saint Exupéry- A kisherceg
-
Jane Austen- Büszekség és balítélet
-
Paulo Coelho- Az alkimista
-
Rejtő Jenő alkotásai
-
a lista folyamatosan bővül...
| |
|
|
say goodbye to tears and sorrow |
are you seriously desire this?
2012.09.21. 20:57
Azt hiszem a tegnapi nap alkalmával olvastam az egyik divatmagazin honlapján Axente Vanessa anyaügynökének beszámolóját a New Yorki divathét tapasztalatairól. Igaz más hallani egy ügynök szájából a történteket, mint egy modelléből, de szerintem akkor is elképsztő mit meg nem tesznek ezek a lányok csupán azért, hogy sikeresebbek legyenek. Eddig sem volt kérdés, hogy hogyan képesek ennyit fogyni, ilyen rövid idő alatt, de a cikk méginkább felnyitotta a szememet. Én a 13-14 éves kislányok helyében tényleg meggondolnám, hogy mit és hogyan jelentek ki a modellkedéssel kapcsolatban. Nem olyan biztonságos játék ez. Csupán azért, hogy minnél több fotózáson vegyél részt és ezáltal megdobd picit a népszerűségi indexedet nem hiszem, hogy "éhező" életmódot kellene folytatni. Igen, amikor egy 17-18 éves lány elhatározza, hogy "Na akkor én most modell leszek mindenáron!" akkor már azt mondom, hogy kell hogy legyen annyi esze ahhoz, hogy felmérje, hogy mivel is jár ez. Bár szerintem sokak csak azt hiszik, hogy mindez csak pár kép, pár ruha pár lépés. Mikor pedig a hosszas vár/gyakozás ellenére kapnak egy ajánlatot örülnek a fejüknek és közben képtelenek a szakmával járó veszélyeket felvázolni magukban. Nem mondom, hogy az én agyamban nem fordult már meg a gondolat, de valójában egy "üres" munkának tartom. Szeretem a modelleket, ismerek is egy csomót, sokaknak követem is a munkáját, de ez csak egyfajta hobby és nem rendes állás. Gondoljatok csak bele, mit fog majd csinálni mikor 20-30 év múlva már nem lesz pihe-puha-ránctalan bőre és nem lesz 40 kiló. Én nem azt mondom, hogy nem lehet kipróbálni, csak azért nem "árt" mellette valami, hogymondjam értelmiségi szakmát is elvégezni. Szóval, mivel nekem rendkívül tanulságos és érdekes volt a cikk veletek is szeretném megosztani. A Továbbra kattintva tovább olvashatjátok.
„Péntek este érkeztem New Yorkba, Vani akkor már egy hete kint volt, hogy megkezdje élete első ottani divathetét. Béreltünk egy kis lakást East Village fölött. Őt a castingok előtt elvitte egy stylist vásárolni, hogy kicsit felfrissítsék a ruhatárát. Vettek is mindenféle fekete cuccot, na jó, volt egy sötétzöld, sötétkék és fehér darab is. Az ügynöksége (DNA) szerint, ha már Prada kampányarc Vanessa, akkor úgy is jelenjen meg a castingokon, mint aki Prada és Gucci ruhákban jár hétköznap is. Ez persze nem azt jelenti, hogy a legdrágább márkákat vásárolták össze, de nagyon ügyesen megoldották a dolgot klasszikus darabokkal..."
"...Vettek egy pár fekete magas sarkút a Barney’s-ban, egy pár Alexander Wang félcipőt, egy gyönyörű kék tigrismintás nadrágot a Zarában, egy Michael Kors bőrszoknyát, jó pár felsőt és ruhát.Nagyon őrült napjai voltak Vanessának, kora reggel ment fittingekre (ruhapróbákra), napközben show-kon dolgozott, és sokszor késő este is vagy fittingen, vagy castingon (válogatáson) járt. Ha még egyszer valaki azt merészeli mondani, hogy milyen könnyű a modellek élete… Sokszor nincs idejük enni, és napi 10-14 helyen kell megjelenniük. Volt olyan, hogy egyszerre három helyen kellett lennie, úgy, hogy még nem kalkuláltuk bele az élet dolgait. Például elmehet az orrod előtt a metró, egy allűrős tervező késik egy órát, lemerül a telefonod stb stb stb. Ha valamelyik castingot lekésed, akkor beépítik a másnapi programjaid közé.Fizikailag is és szellemileg is nagyon megterhelő, miközben állandóan a legjobb formádat kell mutatni. Nem láthatják rajtad, hogy keveset aludtál, hogy nincs időd enni és majd éhen halsz, hogy azon aggódsz, hogy érsz át a következő bemutatódra, ami a város másik felében van (hiába kapsz sofőrt, New Yorkban nagyon nagy dugók vannak), miközben ez a show még el sem kezdődött, de a másik már két óra múlva lesz, és persze teljesen más hajat és sminket is kell kapnod előtte. Voltak olyan nagyon neves bemutatók, amiket le kellett mondanunk, (ezekből többet Vanessa nyitott volna), különben napi 5-6 show is lett volna. Hiszen vannak olyan tervezők, akiknek egymás után kétszer megy le a bemutatójuk. Ezekért a nehézségekért szoktam minden Attractive-hoz jelentkező modelljelöltnek feltenni legelsőre azt a kérdést, hogy miért szeretne modellkedni. Persze amikor megcsinálod a bemutatót, vagy a fotózást, és látod a gyönyörű eredményt, az kárpótolja minden nehézségedet és fáradozásodat. A castingokat sokszor nagyon szigorúan veszi Vanessa kinti ügynöksége. Ha nagyon fontos klienshez küldik, akkor reggel be kell vinnie több szett ruhát megmutatni a bookereinek, hogy közösen döntsék el, hogy mi legyen az aznapi tuti szerkó. Néha olyan válogatásra is küldik, ami nem a fashion weekkel kapcsolatos, vagy olyanra, ami már londoni vagy párizsi munkákról szól. Nagyon fontos emberekkel találkozott, ezek közül is kiemelném, hogy Anna Wintour fogadta az amerikai Vogue szerkesztőségében egy beszélgetésre. Ide akkor nem hívtak több modellt, Vanessa egyedül ment. Elmondása szerint előző éjszaka izgult, de aznap már lazán vette az ügyet. Nekem azt mesélte Vani bookere, hogy el vannak ájulva a Vogue-nál Vanessától, mert amellett, hogy gyönyörű és profi modell, nagyon illedelmes, türelmes, udvarias és okos is. Én két show-ra kísértem el, az Alexander Wangre és Donna Karanra, amit ő nyitott. Eszméletlen mekkora felfordulás van ilyenkor a backstage-ekben. Ránézésre azt gondolhatná az ember, hogy ekkora kuplerájból nem születhet meg pár percen belül egy bemutató (van, aki elveszti a cipőjét és észre sem veszi!), és láss csodát, fantasztikus show-t összeraknak. Szerintem, az a titkuk, hogy minden egyes feladatra van emberük, aki profin összefogja, megszervezi a dolgokat. Az elsőre érkezett modelleknél még van idő fél-1 órát is csinálni a sminket, meg a hajakat, azoknál a lányoknál, akik később esnek be (például egy előző show-ról) ott bizony 5 perc alatt kész kell lenni a „look”-nak. Vani utolsó showja szintén dupla volt, 2-kor és 3-kor Calvin Klein, sajnos ide nem tudtam elkísérni, mert találkozóim voltak. Aznap este elvitt bennünket vacsorázni egy japán étterembe Tombor Zoli fotós és felesége Nelli, ők pár hónapja költöztek New Yorkba szerencsét próbálni. Nagyon örülök neki, hogy ők ott vannak bázisként, ha bármelyik modellemnek kell valami ott, rájuk biztosan számíthatunk. Nelli most is nem egyszer küldött általa sütött finomságokat Vaninak a munkák alatt. Az utolsó napunkon pedig nem foglalkoztunk végre munkával, hanem végig jártuk a Centrál Parkot, csónakáztunk is, nagyon kedvesek voltak a csónak bérbeadó magyar srácok, megmutatták, hogy ne toljuk az evezőt, hanem húzzuk. Legvégül pedig Vani meghívott életem legfinomabb hamburgerére a Shake Shackbe. Most hétvégén hazautazott velem egy napra, hogy anyukája kimossa a ruháit és titokban meglepje kosaras barátját, Kinter Gyurit, aki épp Pozsonyba igazolt, nem messze Vanessa mostani lakóhelyétől, Győrtől. Hétfőn, azaz ma pedig már Londonban lép fel egy olyan show-n, ahol exkluzívként vitték ki, azaz abban a városban csak azt az egy bemutatót csinálja, kedden pedig irány Milánó, ahol ígérem, szintén nagyon nagy dobása lesz Vaninak. Párizsba majd anyukája, Yvonne kíséri el, onnan ő fog nektek blogot írni...”
forrás: glamouronline.hu
| |
|
|
|
Az eső mért esik le,
mért nem esik soha fel?
Miért mindig ma van ma?
A holnap miért nem ma van?
minden csupa hol meg ha,
csupa miért és hogyan.
Mondják: néhány év alatt
nagyra növök biztosan,
és az összes titkokat
megfejthetem egymagam.
De marad majd egy titok,
amit akkor se értek:
hogy lesznek a hogyanok,
s miért vannak miértek?
Vigyázz, mert egy dubstep-,kávé-,kémiamániás egyed blogjával találkoztál ebben a szent minutumban. Mi, hogy szerinted a dubstep nem zene? Idefigyelj aranyom igazad van! A dubstep nem egy zene hanem egy lélekállapot egy hangulatfestés egy életérzés és fel kell hogy világosítsalak arról hogyha nem szereted rossz helyen jársz. Természetesen nem arról van szó, hogy el kell menned és, hogy azonnal nyomd meg a kis ×-et a fülecske jobb oldalán, nem. Nagyon örülök, hogy erre tévedtél és remélem sokszor olvashatom majd a kommentjeidet a nem mindennapi világommal kapcsolatosan. Igaz kávétól és dubstep zenétől megrészegülve a gondolataim nem feltétlenül a legnormálisabbak, de ez nem is lényeg. A fontos, hogy megfogjanak téged kedves és remélem mostantól hű olvasó. A Screw Perfection magyarra lefordítva "csavart tökéletességet" jelent. Miért ez a cím? Nos, úgy gondolom a tökéletesség relatív fogalom. Az, hogy ki mit ítél szépnek, jónak, elfogadhatónak egyéntől függ. Én képes vagyok megtalálni a tökéletességet egy second hand cuccban és örömteli pillanat számomra a hóesést figyelni, miközben egy vastag filozófia könyvet szorongatok és kávét szürcsölök. "Szép az, ami érdek nélkül tetszik"-mondja Kant. Milyen igaz. Érdek nélkül imádom a filozófiát, érdek nélkül varázsol el a ruhák zuhataga a second hand üzletekben és melegséggel tölt el akár a hideg kávé érzete is. Egyszerűen a boldogságot érzem át. Ezen kis "kávézó" nemcsak ritmusos zenét, festői látványt, kacagtató történeteket de mesés divattippeket is tartalmaz olyan személyektől akik engem inspirálnak, vagy olyan szerelésektől, amelyek valamiért elrabolták a fantáziám egy darabját. Kérlek nyisd ki a magazint, mert remélem megfogott a címlap tartalma, kezdd el szürcsölni a tejszínhabos kávédat és merülj el az izgalmas fogalmazványaimban, amiket képekkel kerítek körül, csak NEKTEK.Vedd fel a Beats fülhallgatódat és merülj el az izgalmas woopwoopban...
"I was lying in a burned out basement with the full moon in my eyes, I was hoping for replacement When the sun burst through the sky. There was a band playing in my head and I felt like getting high, I was thinking about what a friend had said I was hoping it was a lie"
| |
|
| |
|
|