Ha folt esik is a jellemen,
a jó modor még sokáig megmarad.
Kedves összegyültek! Ezzennel bemutatnám magamat. Fanny vagyok és ahogyan az előbb is említettem dubstep zenétől továbbra is részeg. Nem ne higgyétek azt, hogy nyomi, "robotzene" fanklub vagyok(amivel egyébként utcalány! nem értek egyet) igen én is hallgatok rockot ismerem a Nirvánát, a GNR-t(és egy fontos élmányem is hozzá kötődik) meg még vagy húszmillió klasszikus rockbandát. Hallgatok popot(bár ki nem állhatom, csak jó!) imádom az old rapet és az underground művészetet leginkább az AKPHt és a Punnay Massifot. Fogalmam sincs milyen személyiség vagyok. Vagyis inkább nem tudom meghatározni. Sokszor a rockbandás pólómat 30 fokban bakancsal viselem azonban máskor a testhez feszülő fekete ruhámban próbálom megmutatni, hogy én is vagyok valaki. Hajnalban jut eszembe festeni és igen naponta 20liter kávét is meg bírnék inni. Hogy számomra mi a kikapcsolódás? Leülni egy jó tömör kémiakönnyvvel egy csésze erős kávéval és a kedvenc dubstep számaimmal a fülemben a hideg hajnali órákban pihenni.
dubstep, eső illat, kávé, tejszínhab, underground, AKPH, Nirvana, Pink Floyd, túlságosan szerető, introvertált, filozofia, kémia, festészet, fotózás, túlságosan kötődő, nehezen felejtő, bizalmatlan, néha önbizalom hiányos, álmodozó, olykor merész,olykor nem, DIY-imádó...
"Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt."
Websmiss:Fanny Nyitás: 2011. augusztus 03. Téma: blogolás,vintage cuccok, stretstyle, fiatal egyedi tervezők bemutatása,shoppinglist, stílusfigyelő,favblogs,longboard,music styles, recipes. Kinézet: THEME2 Tárhely:Gportál.hu Ideális böngésző:Google Chrome (öhm. Lehet, hogy más böngészőben is megy, de halványilag lila segéd gőzöm sincs, hogy hogyan mert nem használom se az Explorert se a Firefoxot mert ürülék.)
giant herbs.
Könyvek, amik elolvasását ajánlom ahhoz, hogy teljesebb emberré válj:
"Sajnos egy idő után a tudat, hogy álmokból várat építsek terhessé válik, mert tudom- úgy sem teljesül...(De az ember, ki nem sző álmokat talán nem is él igazán). Sajnos már én sem élek, belefáradtam a semmibe. Meghaltam és szellemként keringek körülötted, mint valamilyen láthatatlan alak, te pedig észre sem veszed a kilátástalan sóvárgásomat. Bizakodjak? Miért ne. Elvégre, ha az álmok kiépítése túl bonyolult feladathoz köthető, megmarad nekem a kis súlyemeléssel járó bizakodás. Legalább nem koppanok akkorát, mintha egy álmot törnél apró üvegszilánkokra, tükröt, ami egy boldogabb jövőt mutatott...VELED"Gondolom felmerült bennetek a kérdés: Képes voltam/vagyok-e tovább lépni.Ez az idő már elmúlt. Azt nem mondom, hogy kitörlődött az elmémből, csak nem foglalkozok vele annyira intenzíven, mint eddig. Nem hazudtam! P*csába! Abban a pillanatban, ahogy meglátom elfog az érzés, hogy mit ronthattam el? Hol a hiba? Miért nem sikerül? Semmit sem tehetek, már minden el van veszve. Leégett a várfalam. Lebombázták. Képtelenség lépést tenni bármerre is. Előre nem bírok, hátra?...hátra újabb és újabb lépéseket próbálok tenni, hogy visszahozzam a múltat.Emlékezni akarok, érezni minden egyes pillantást, érintést, puszit. Vissza akarom hozni. Ki ne akarná? Még mindig vágyódom. Te hülye. Fejezd be semmi értelme... "Ha már eljutottunk odáig, hogy ilyen hatást gyakoroltál rám, akkor a te feladatod lenne az is, hogy megfelelően betöltsd az szereped az életemben. Felelős vagy azért, amit megszelídítettél, akit a barátoddá tettél örökké a tiéd marad és nem hagyhatod elsorvadni a hiányod által. Ha megszelídítesz szükségem lesz rád, szükségünk lesz egymásra. Te leszel számomra a világon az egyetlen és én is egyetlen leszek a számodra."Továbbra is telnek a hetek a napok, pörögnek az órák. Forog a mókuskerekem. Szerencsére ha csak egy napra is, de sikerült kiszakadnom a forgatagból. A szélerőművek forgatagán suhanva a messzeségbe, végül elérkeztük Sissi "palotájába". Istenem, beleszerettem Bécsbe. Csodálatos(nemcsak a forralt bor), minden. A díszítés, a kertek, a paloták. Bárcsak ilyen csodálattal fogna el az itthoni állapotok sora is. De nem. Itt minden más, elkomorul, színtelen. Mentsetek meg. Hozzátok nekem ide!
The truth is, unless you let go, unless you forgive yourself, unless you forgive the situation, unless you realize that that situation is over, you cannot move forward.
Milyen kicsik is vagyunk ebben a hatalmas világban. Apró lényekként tengődünk, miközben próbáljuk kihozni a legjobbat a létünkből, mégsem sikerül.Boldogok akarunk lenni, vágyunk rá, mint egy tiszta fuvallatra a ködös, szmoggal átfedett városban...de vannak olyan tényezők melyek meggátolják ezt. Akármennyire is küzdünk érte makacsul és megrendíthetetlenül egyedül nem vagyunk hozzá 'elegen'. Tudom az, hogy valaki boldog legyen nem az égből pottyan az ölünkbe. Harcolni, törni kell előre. A boldogság belőled jön. Ha elhatározod, hogy boldog akarsz lenni az is leszel. Én elhatároztam, mégsem vagyok egy bizonyos dolog által boldog. Azonban most már mindegy. És nem is érdekel. Eddig a várfalam lerombolva, véres húscafatokkal és szétszaggatott álomdarabokkal engedte be a kívülről jövő ormótlan támadásokat, én pedig mint gyenge, megsebzett, eszét vesztett karakter letértem az igaz utamról. El felejtettem ki is vagyok, mit testesítettem meg eddig, elfogyott az önbizalmam és, amilyen hevességgel süvítettem a fellegekbe olyan erősséggel baszott most földhöz a sors, az élet. Fel kell állni. Tovább menni, vissza az igaz útra. Feledni és megőrizni azokat az olykor fájó gondolatokat, amelyekből tanulhatok. Nincs mit. Nem vagyok benne biztos, hogy bármilyen hibát is elkövettem volna. Vagy lehet. Nem tudom. Mindenesetre jó tapasztalati kört szereztem ezzel, hogy ki mennyit ér, és hogy kitől mi várható el, illetve hogy mennyire lehet valakire ráemelni a szereteted terhét. Sajnos semennyire. Megijed, elfut te, pedig ott maradsz a szarban összetörve, megnyomorgatva. Ki érdekelsz? Senkit. Egyedül vagy ebben a szociálisan és érzelmileg is degenerált társadalomban. Söpörd össze magad! Mehet! Kézzel, igen! Bizonyám, seprű nélkül, porszívóról, pedig ne is álmodozz! Mintha az élet zord és emberi tulajdonságokkal megszemélyesített változata testesedne meg a szemem előtt és mindaz, ami a sorsunkat létezhetővé formálja az Isten. A tudat, hogy létezik és segítséget nyújt. Nélküle a világ kegyetlen, csodáktól mentes és örökké szarba hagy. Mindeddig elveszettnek hittem mindent, de ma már tudom, semmi sincs elveszve. Nem is volt, csak a fájdalom, amit okozott elhomályosította a gondolkodásomat. Ez egy ilyen bicikli. Egyszer fennt vagy a mennyben, máskor a pokol legmélyebb bugyraiba basz hajít a sorsod. Megint nincs pénzem. Viszont vásárlási láz kínoz. Nem tudom legyűri. Tudom, hülye vagyok. Annyi gondolat pörög a fejemben, sorban állnak az érzékelés kapujában a megvalósításra várva, mégsincs annyi pezójuk, hogy kifizessék a vámom. Még. A bloggal is hatalmas terveim vannak, gyűlnek a gondolatjel mögé zárt, felsorolásos kifejezéssorok. Meglátjuk képes vagyok-e őket megvalósítani vagy örökre talonban maradnak. Mindenesetre izguljatok. Apropó, nem is említettem, mily megváltó tényező sodorta végre magát az utamba. Igaz erőfeszítések által élvezhettem a kontaktlencse által nyújtott pezsdítő élvezeteket,de úgy álltam hozzá: challenge accepted. Sikeált. Örömömben való ujjongásom majdnem ledöntötte szerény lakásuk falait. Sebaj. A hétfői napom mesésen telt. Jókai Mór eddig is kedvenceim egyike közé tartozott, de a kert melyet ez a személy birtokolt egyszerűen ámulatba ejtő. Különös érzés kerített hatalmába, mikor beléptem a kapun és legfőképp egy tölgy-bükk-nyír és fenyőfák által határolt ici-pici színes rétecske által estem mámoros hangulatba. A képek magukért beszélnek.indiesty.tumblr.comBizonytalan vagyok, s közben mégis van egy szilárd elhatározásom. Leszar Nem érdekel tovább. Remélem majd egyszer rá fog döbbenni arra, hogy mit vesztett akkor és ott, amikor kimondta azt a NEM szót, az én álombázisomat pedig szétrombolta. Más lány sem tud neki többet adni nálam. Higgyed csak ezt egy darabig, de amikor majd ráeszmélsz mekkora fasz meggondolatlan idióta voltál és milyen elhamarkodottan, oktalanul gondolkoztál NE szaladj majd hozzám vissza! Ámen atyám. Nirvana. post end.
Inspiráló képek által új darab fogant meg a fejemben.Sky Ferreira valamint Miley Cyrus öltözködésében és természetesen egyik kedvenc blogolóm Maja Ravn által is felfedeztem az un. deszkás szoknyákat.Télen különböző színű harisnyákkal, kötött pulcsikkal, deszkás sapkákkal vagy akár inggel és kardigánnal kombinálva kitűnő összhangot képeznek. Szeretném nektek bemutatni ezt az igen csinos és egyben vagány ruhadarabot néhány kedvenc képem segítségével.
Látjátok egyetlen kis fekete darab hányféleképpen kombinálható? Passzoljátok hozzá a kedvenc pamut harisnyátokat egy motoroscsizmát vagy egy Martenst:) és máris kész az összhang. Csináltam nektek hozzá Polyvore-on egy kis style szösszenetet:
A másik kedvencem pedig a kis fekete mintás szoknya. A napokban talált képek közül Miley és Sky viselte szerintem a legjobban. Igaz eljött a tél, de a szoknyák ideje nem járt le. Bátran kombináljátok őket ti is. xxx
Skrillex & Damian Marley-Make It Bun Dem (Mandragora Remix) First Version
"Bárcsak az álmom valóság lenne, bár minden érintés, minden pillantás amelyet ott rám vetett élő lenne. Sokszor kívánom, hogy álomvilágban éljek. El tudjak vonatkoztatni a valóságtól és a képzeteim foglalják el az első helyet, de nem megy. Folyton felébreszt egy földöntúli erő, felrángat és a fülembe súgja, hogy: "Hé kislány ébredj már, ez az élet!". Én pedig, mint egy rongybaba a kezében hagyom, hogy átterelődjenek a gondolataim a vágyott világomból az egyre elborzasztóbb valóságomba. Hihetetlen milyen tehetetlenül tengődünk a saját sorsunk útvesztőiben és akaratlanul is a feketelyukak felé sodródunk. Nincs megállás, nincs ugrató, nincs akadály, bele,bele a zuhanás mélységébe. Erőtlenül..." A gondolatok melyeket most olvashattok valahogy nem illenek a lelkiállapotomhoz. Egyszerűen kikívánkoztak belőlem. Vegyük ezt mini novellának ne naplóbejegyzésnek. Minden estére jut egy film. Tegnap mondjuk a színházban művelődtem. El sem tudjátok képzelni milyen hangulatba kerülök, mikor belépek egy régi épület csarnokába. Mesés, ámulatba ejtő és imádom. Az előadás pedig egyszerűen feledhetetlen. Végig nevettem az egész darabot. Csodás színészek, kitűnő díszlet, humoros szöveg. A szereposztását nézegetve leginkább Pogány Judit, Epres Atilla és Csuja Imre játékára voltam kíváncsi. Szerencsére kellemesen csalódtam mindhármukban. Imádtam őket. Az előadás végén a közönség számtalanszor visszatapsolta köztük én is. Felmentem ma a színház honlapjára és máris kiszemeltem magamnak egy igen vonzó műsort. Többször is láttam már Örkény István Tóték című művének megfilmesített változatát Latinovits Zoltán főszereplésével és mindahányszor megnéztem kacagtam végig a művet. Az őrnagy viselkedése, beszédmódja az egész ember nevetésre és olykor sírásra készteti az embert."Tót Lajos tűzoltóparancsnok, köztiszteletben álló ember, felesége és lánya isteníti. Fiúk a fronton van. Egy napon tábori lapon közli, hogy őrnagya betegszabadságát szülei falujában tölti. A család felkészül a vendég fogadására, de arra a testi és lelki terrorra, amely következik, egyikük sem számít." Szerintem aki csak teheti nézze meg, mert elképesztően jó film, dehát ilyen főszereplőkkel mit is várunk.Ettől a vasárnaptól kezdve minden héten megrendezik a WAMP vásárt, amelynek keretében új ill. régi holmik sokaságára tehetünk szert a Millenáris parkban. Ha kíváncsiak vagytok néhány érdekessége KATT! Én már elterveztem, hogy jövő Vasárnap szétnézek. A Design Hét alkalmával is gondolkoztam rajta, de mivel nem volt kedvem felkutatni hol van a Plazzo Dorottya ezért talonban maradt. "November elejétől a megszokottnál sűrűbben, minden vasárnap jelentkezik a WAMP. A jól kiszámítható időzítés mellett új struktúrával, azon belül vadonatúj szekciókkal is bővítjük a kínálatot, alkalmanként egy-egy területet állítva a figyelem középpontjába. Az öt, részben új brand bemutatkozása mellett természetesen a már jól ismert designerek is ott lesznek a megszokott formában, az adott heti vásár elnevezése csupán az új hangsúlyokra utal." Visszatérve a filmekhez és a sorozatokhoz. Újabb műsor ajánlanék, hiszen nekem nagyon megtetszett. 1985-ben készült kanadai filmsorozat, melynek főszereplője egy árva kislány, Anne Shirley. Az idős és magányos testvérpár - Marilla és Matthew Cuthbert - elhatározza, hogy örökbe fogadnak egy jókötésű fiút, hogy segítségükre legyen a gazdálkodásban. Az árvaház igazgatónője véletlenül egy vörös hajú, szeplős, sajátságos észjárású, vézna kislányt küld hozzájuk. Amikor a jóságos Matthew az állomáson megpillantja ezt a "kis békát", rögtön megszereti. Csak nővére, Marilla miatt vannak kétségei, aki nagyon szigorú elvek szerint él. Az árva kis Anna, akit az élet ide-oda dobált, szeretetre és otthonra vágyik. A "Zöld oromban" mindezt megtalálhatná, de a hajthatatlan Marilla csak próbaidőre engedi meg, hogy náluk maradhasson. A kis "lelenc" mindent elkövet, hogy alkalmasságát bizonyítsa, ám nincs könnyű helyzetben: nehezen tűri a megaláztatásokat, az igazát pedig konokul és vehemensen védelmezi...Csütörtökön apuméknál voltunk és akkor kezdtem el nézni miközben dédelgettem az 6 hónapos kistesómat, duplán jó program volt. A pizzáról és a palacsintáról nem is beszélve. Bár néha bezárva érzem magam, valahogy mindig vannak olyan pillanatok, amelyekből erőt merítve képes vagyok újra és újra kiszabadulni. És ez az egyik közülük. Természetesen nekem is elegem van olykor minden nálam kisebb korú lényből, de máskor hatalmas energiát tudnak nekem kölcsönözni. Újra elkezdtem Dubsteppet hallgatni, találtam pár új blogot és könyvek halmazát bújom egész nap. Az egész élet inspiráció. Minden amit olvasol, hallasz, írsz, festesz, érzel, látsz, szagolsz a részeddé válik és megerősít. Minden. Próbálok olyan dolgokat keresni, amik legyőzik bennem az általa kiszakított hiányt és egyre sikeresebb vagyok. Folytatom tovább. Nincs megállás. post end.
"All i need is great books, warm tea, good music, a hot bath, lots of sleep, hugs, the sweet aroma o
A szünetben a napok úgy telnek akár a másodpercek az arany karórán.Nem is gondoltam volna, hogy ilyen gyorsasággal képesek pörögni a napok nélküle. Sokat gondolok rá, tényleg nagyon sokat és hiányzik. Mégsem égető most annyira nélküle lenni, mint hetekkel ezelőtt abban a pár napban. Folyamatosan foglalkoztat a gondolat, hogy írjak-e rá? megéri-e? Aztán rá kell arra döbbennem, hogyha ő nem ír rám talán nem is hiányzok neki? Nem tudom. Lehet. Próbálom elterelni a gondolataimat és ennek első lépéseként hétfőn ellátogattam egyik barátnőmmel a könyvtárba. Kicsit beszélgettünk ittunk egy csésze kávét/fekete teát. Feltöltődtem életerővel és talán ez is hozzásegített ahhoz, hogy könnyebben viseljem el a hiányát. Alakul az előadásunk a diákszimpóziumra is, vannak már tervek,vázlatok, ötletek. Tegnap este újra megnéztem a barátnőmtől kölcsönkapott Mici néni két élete című két filmet, és belekezdtem a szüneti kötelező olvasmányok egyikébe: Az ifjú Werther szenvedéseibe.Az asztalomon sorra gyűlnek az olvasmányok, melyek izgatják a fantáziámat, de mellettük mindig ott van egy másik kupac...A kötelező. Néha sokkal szívesebben olvasnám Rejtő Jenő költeményeit vagy Coelho műveit, mint Goethe hősének szenvedéstörténetét. Nem bírom. Természetesen vannak benne jól elkapott részletek, mint amikor a főhős jellemzi Lotte alakját és szerelmet amit iránta érez vagy amikor lefesti az érvelési jelenetet. Ezek mind-mind nagyon inspirálóak,de mellette van 20 másik rész amin elalszok, főleg este a kádban. Ma a műsorújságot bújva végre-valahára találtam két értelmes filmet a tévében. Az egyik holnap 20:15-től az M1-en az Amélie csodálatos élete. Már régen meg akartam nézni ezt a filmet, hiszen Audrey Tautou személyes kedvencem. Az első film amit tőle láttam a Nélküled nem megy, melyben az alakítása rögtön megtetszett. Azóta olvastam róla pár interjút, nagyon megkapó személyiség. Szellemesen és titokzatosan válaszolgat a magánéletét eltakarva a riporter kérdéseire. A másik film az 1953-ban készült Római vakáció, amelynek szintén egy Audrey nevű karakter a főszereplője. Audrey Hepburn nemcsak hatalmas stílusikon, hanem nagyszerű színésznő is. Ajánlom nektek ezt a fekete-fehér filmet 13:30-tól a Viasat3-on.
"Find what you love and let it kill you"
Ismertek már és tudjátok azt is mennyire szeretek új divatblogokra rátalálni és most újra sikerült felfedeznem egyet. Ez pedig nem más, mint Denise (Nisi) és Desiree által szerkesztett teetharejade.livejournal.com. Az új trendek közül a lapos sarkú bringás stílusú csizma valamint a sneakers cípő fogta meg a csajokat. Az előbbihez egy fekete harisnyát és egy sortot vagy egy szűk farmer ajánlanak. Az ő öltözködésükben is megjelenik a khaki színű téli kabát az un. parka, amire már én is régóta vágyok és végre találtam is egyet a Terranovában(KATT A KÉPÉERT). Imádom. Ezen kívül 3000Ft-ért találtam egy nagyon édes virágos inget(KÉP). Nem is tudom talán nyáron jött az ötlet, hogy szükségem lenne egy ilyen ingre, de valahogy mégsem találtam megfelelő darabot. Végre sikerült. Inspirálódjatok bátran a felrakott képekből. post end.
Az eső mért esik le,
mért nem esik soha fel?
Miért mindig ma van ma?
A holnap miért nem ma van?
minden csupa hol meg ha,
csupa miért és hogyan.
Mondják: néhány év alatt
nagyra növök biztosan,
és az összes titkokat
megfejthetem egymagam.
De marad majd egy titok,
amit akkor se értek:
hogy lesznek a hogyanok,
s miért vannak miértek?
Vigyázz, mert egy dubstep-,kávé-,kémiamániás egyed blogjával találkoztál ebben a szent minutumban. Mi, hogy szerinted adubstep nem zene? Idefigyelj aranyom igazad van! A dubstep nem egy zene hanem egy lélekállapot egy hangulatfestés egy életérzés és fel kell hogy világosítsalak arról hogyha nem szereted rossz helyen jársz. Természetesen nem arról van szó, hogy el kell menned és, hogy azonnal nyomd meg a kis ×-et a fülecske jobb oldalán, nem. Nagyon örülök, hogy erre tévedtél és remélem sokszor olvashatom majd a kommentjeidet a nem mindennapi világommal kapcsolatosan. Igaz kávétól és dubstep zenétől megrészegülve a gondolataim nem feltétlenül a legnormálisabbak, de ez nem is lényeg. A fontos, hogy megfogjanak téged kedves és remélem mostantól hű olvasó. A Screw Perfection magyarra lefordítva "csavart tökéletességet" jelent. Miért ez a cím? Nos, úgy gondolom a tökéletesség relatív fogalom. Az, hogy ki mit ítél szépnek, jónak, elfogadhatónak egyéntől függ. Én képes vagyok megtalálni a tökéletességet egy second hand cuccban és örömteli pillanat számomra a hóesést figyelni, miközben egy vastag filozófia könyvet szorongatok és kávét szürcsölök."Szép az, ami érdek nélkül tetszik"-mondja Kant. Milyen igaz. Érdek nélkül imádom a filozófiát, érdek nélkül varázsol el a ruhák zuhataga a second hand üzletekben és melegséggel tölt el akár a hideg kávé érzete is. Egyszerűen a boldogságot érzem át.Ezen kis "kávézó" nemcsak ritmusos zenét, festői látványt, kacagtató történeteket de mesés divattippeket is tartalmaz olyan személyektől akik engem inspirálnak, vagy olyan szerelésektől, amelyek valamiért elrabolták a fantáziám egy darabját. Kérlek nyisd ki a magazint, mert remélem megfogott a címlap tartalma, kezdd el szürcsölni a tejszínhabos kávédat és merülj el az izgalmas fogalmazványaimban, amiket képekkel kerítek körül, csak NEKTEK.Vedd fel a Beats fülhallgatódat és merülj el az izgalmas woopwoopban...
"I was lying in a burned out basement with the full moon in my eyes, I was hoping for replacement When the sun burst through the sky. There was a band playing in my head and I felt like getting high, I was thinking about what a friend had said I was hoping it was a lie"
AJÁNLOM AZ OLDALT
Meghaltam és szellemként keringek körülötted, mint valamilyen láthatatlan alak, te pedig észre sem veszed a kilátástalan sóvárgásomat. Bizakodjak? Miért ne. Elvégre, ha az álmok kiépítése túl bonyolult feladathoz köthető, megmarad nekem a kis súlyemeléssel járó bizakodás. Legalább nem koppanok akkorát, mintha egy álmot törnél apró üvegszilánkokra, tükröt, ami egy boldogabb jövőt mutatott...VELED"
Ez az idő már elmúlt. Azt nem mondom, hogy kitörlődött az elmémből, csak nem foglalkozok vele annyira intenzíven, mint eddig. Nem hazudtam! P*csába! Abban a pillanatban, ahogy meglátom elfog az érzés, hogy mit ronthattam el? Hol a hiba? Miért nem sikerül? Semmit sem tehetek, már minden el van veszve. Leégett a várfalam. Lebombázták. Képtelenség lépést tenni bármerre is. Előre nem bírok, hátra?...hátra újabb és újabb lépéseket próbálok tenni, hogy visszahozzam a múltat. 
Emlékezni akarok, érezni minden egyes 
Forog a 
Milyen kicsik is vagyunk ebben a hatalmas világban. Apró lényekként tengődünk, miközben próbáljuk kihozni a legjobbat a létünkből, mégsem sikerül.
Boldogok akarunk lenni, vágyunk rá, mint egy tiszta fuvallatra a ködös, szmoggal átfedett városban...de vannak olyan tényezők melyek meggátolják ezt. Akármennyire is küzdünk érte m
Sajnos semennyire. Megijed, elfut te, pedig ott maradsz a szarban összetörve, megnyomorgatva.
Söpörd össze magad! Mehet! Kézzel, igen! Bizonyám, seprű nélkül, porszívóról, pedig ne is álmodozz! Mintha az élet zord és emberi tulajdonságokkal megszemélyesített változata testesedne meg a szemem előtt és mindaz, ami a sorsunkat létezhetővé formálja az Isten. 
E
Sikeált. Örömömben való ujjongásom majdnem ledöntötte szerény lakásuk falait. Sebaj. 
"Bárcsak az álmom valóság lenne, bár minden érintés, minden pillantás amelyet ott rám vetett élő lenne. Sokszor kívánom, hogy álomvilágban éljek. El tudjak vonatkoztatni a valóságtól és a képzeteim foglalják el az első helyet, de nem megy. Folyton felébreszt egy földöntúli erő, felrángat és a fülembe súgja, hogy: "Hé kislány ébredj már, ez az élet!". 
Én pedig, mint egy rongybaba a kezében hagyom, hogy átterelődjenek a gondolataim a vágyott világomból az egyre elborzasztóbb valóságomba. Hihetetlen milyen tehetetlenül tengődünk a saját sorsunk útvesztőiben és akaratlanul is a feketelyukak felé sodródunk. Nincs megállás, nincs ugrató, nincs akadály, bele,bele a zuhanás mélységébe. Erőtlenül..."
Egyszerűen kikívánkoztak belőlem. 
A szereposztását nézegetve leginkább 
Szerencsére kellemesen csalódtam mindhármukban. Imádtam őket. Az előadás végén a közönség számtalanszor visszatapsolta köztük én is. Felmentem ma a színház honlapjára és máris kiszemeltem magamnak egy igen vonzó műsort. 
Csütörtökön apuméknál voltunk és akkor kezdtem el nézni miközben dédelgettem az 6 hónapos kistesómat, duplán jó program volt.
A pizzáról és a palacsintáról nem is beszélve. 
Feltöltődtem életerővel és talán ez is hozzásegített ahhoz, hogy könnyebben viseljem el a hiányát. 
Természetesen vannak benne jól elkapott részletek, mint amikor a főhős jellemzi
Ismertek már és tudjátok azt is 
